Agrárgazdaságok átadása és adózása

Kiadványunk az agrárgazdaságok átadásáról szóló  2021. évi CXLIII. törvény magyarázatát és iratmintáit tartalmazza. Az egyes paragrafusok értelmezését a gyakorlati jogalkalmazás nézőpontjából adjuk meg. A törvény ismertetése és magyarázata után felvázoljuk a gazdaságátadás forgatókönyvét is, amelyben ütemezzük a gazdaságátadás folyamatát. A gazdaságátadás jogi kérdései mellett azonos súllyal kezeljük a felvetődő adózási kérdések megválaszolását is. 

Az alkalmazásában rejlő lehetőségek felmérése során a törvény céljából kell kiindulni: törvény célja pedig az agrár nemzedékváltás elősegítése alapvetően a családon belül, az őstermelői, egyéni vállalkozói formában működő gazdálkodók számára.  A gyakorlati alkalmazás során a fő kérdés az, hogy az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, és az általa bevezetett új intézmény, a gazdaságátadási szerződés  hogyan és miben segíti az őstermelői, egyéni vállalkozói agrárgazdaságok átadását?  Miben áll e törvény lényege? Miért lesz előnyösebb a nyugdíjba készülő családfő számára gazdaságátadási szerződést kötni, mint mondjuk egyszerű ajándékozás szerződést kötni a gyerekekkel a földekre, akik aztán majd új vállalkozást indítva fölveszik a gazdálkodás ritmusát, új szerződéseket kötnek a szállítókkal, vevőkkel, a meglevő hitelek,  támogatások pedig majd kifutnak, és a gyerekek, ha akarnak, majd igényelnek, amit lehet. Nos, a gazdaság ilyen, elemenkénti átadását nem is biztos  hogy lehetővé teszik a meglevő szerződési, hitel-, és támogatási kötelezettségek, vagy ha igen, nem biztos, hogy abban az időben, amikor a családfő szeretné. Ha nincs is jogi akadálya az elemenkénti átadásnak, ez a hagyományos megoldás  széttördelhet egy jól működő gazdasági egységet, nem beszélve arról, hogy ezesetben egyenként mindenkivel újra kell tárgyalni a szerződési feltételeket. A törvény újdonsága, hogy az őstermelői, egyéni vállalkozói gazdaságot egységként kezeli, szőröstül-bőröstül, mindenestül, amelynek elemei a termőföldek, egyéb ingatlanok, járművek, gépek,  berendezések, élő állatok, egyéb tárgyi eszközök, hitel- és egyéb polgári jogi szerződések, hatósági engedélyek, támogatások. A gazdaság ilyen egységként való kezelése – és egészben való átadása jogi útjának megteremtése nagy könnyebbség az elhatározásban, az értékmegőrzésben, a bonyolításban, a szerződő partnerekkel való tárgyalásban, és nem utolsó sorban az átvevő új generáció vállalkozás-indításában. Kézzel fogható vagyoni előny, hogy a meglevő bankhiteleket és a támogatásokat nem kell sem megszakítani, sem kivárni a lejáratukat. Így például a gazdaságátvevőnél  új hitelfelvételre sincs kényszer.  És ez engedélyeket sem kell újonnan beszerezni.  A gazdaságátadási szerződések típusválasztéka – adásvétel, ajándékozás, tartási, életjáradéki szerződés - biztosítja, hogy a gazdaságátadó a számára legmegfelelőbb formában és az által kívánt ellentételezés mellett, vagy akár ingyenesen adhassa  át a gazdaságát. Például nem csak maga, de más személy javára is köthet tartási szerződést. A törvény alapján nyitva áll a lehetőség családon, közeli hozzátartozói körön kívüli gazdaságátadásra is. 

Szóval, mindezeket tudja nyújtani a gazdaságátadási szerződés, csak élni kell vele.  Ezzel együtt alkalmazása nem kötelező, a családfő számára megmaradtak a hagyományos, a gazdaságátadási törvény melletti egyéb jogi lehetőségek is a gazdasága átadására. 

Gazdaságátadási szerződés kötése esetén nem mellőzhető a felmerülő adó és illetékkérdések előzetes számbavétele, nem jó ezekkel utólag, a kész tények ismeretében szembesülni. Kiadványunkban felvázoljuk a gazdaságátadási szerződésekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó, helyi iparűzési adó, általános forgalmi adó, és illetékszabályokat. Kiemeljük, hogy a gazdaságátadási szerződések tartalmát is meg kell feleltetni az Áfa törvény rendelkezéseinek is. 

Kiadványunk részeként olvasható is és szerkeszthető Word formátumban letölthető a gazdaságátadási adásvételi, ajándékozási, tartási, és életjáradéki szerződés mintája is.