Hírlevél
Kövessen Facebookon!

Fizetési megoldás
Termékajánló
Termékrészletek


Jogi ismeretek alkalmazása – Gazdasági Jog – 2022.

-20%
ÚJ
Jogi ismeretek alkalmazása – Gazdasági Jog – 2022.
  • Jogi ismeretek alkalmazása – Gazdasági Jog – 2022.
9 975 Ft
Akció: 7 975 Ft
Kezdete: 2022.09.27   Vége: 2022.10.06

Jogi ismeretek alkalmazása – Gazdasági Jog – 2022.

Oldalszám: 512

Szerzők: Dr. Kreisz Brigitta, Dr. Szalai Erzsébet, Dr. Virágh Árpád

Megjelenés: 2022. szeptember

  • Ezen könyv válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a különböző gazdasági alapképzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, valamint a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai számára.

    Napjainkban jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó és okleveles adószakértő képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó számára alkalmas bevezetőként szolgálhat a magyar jogrendszer főbb jogágazataiba…

    A „Jogi ismeretek alkalmazása” című mű olyan igényes szakmai színvonalú, jól tanulható, komplex tananyagot nyújtó alkotás, amely a jogalkotás és a jogirodalom legújabb eredményeire reflektál.

    A könyv feldolgozza az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a közigazgatási perre vonatkozó szabályokat, a polgári perrendtartást és a kereskedelmi választott bíráskodás szabályait is. A hatályos joganyag bemutatásával kíván ez a kiadvány úgy a különböző jogi képzéséken résztvevők, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak fogódzót nyújtani.

  • Státusz
    ÚJ    
  • 1. JOGI ALAPVETÉS
    1.1. A JOG FOGALMA ÉS TAGOZÓDÁSA
    1.1.1. A jog fogalma
    1.1.2. Jogtípus, jogcsalád, jogrendszer, jogág
    1.2. JOGVISZONY
    1.2.1. A jogviszony elemei
    1.2.1.1. A jogviszony alanyai
    1.2.1.2. A jogviszony tárgya
    1.2.1.3. A jogviszony tartalma
    1.2.2. A jogviszony szerkezete
    1.3. A JOGI NORMA
    1.4. A JOGKÉPZÉS
    1.4.1. A jogalkotás
    1.4.1.1. A jogforrások
    1.4.1.2. A jogforrási hierarchia Magyarországon
    1.4.1.3. Magyarország Alaptörvénye
    1.4.1.4. A jogszabályok
    1.4.1.5. A különleges jogrend
    1.4.2. Jogalkalmazói jogképzés
    1.4.3. Szokásjog
    2. ÁLLAMTANI ISMERETEK
    2.1. AZ ÁLLAM JELLEMZŐI ÉS A HATALOMGYAKORLÁS ALKOTMÁNYOSSÁGA
    2.2. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE.
    2.2.1. Az Országgyűlés
    2.2.2. A Kormány
    2.2.3. A köztársasági elnök
    2.2.4. A helyi önkormányzatok
    2.2.5. Az igazságszolgáltatási rendszer
    2.2.6. A bírói szervezeti rendszer
    2.2.7. Az Alkotmánybíróság

    3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA
    3.1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓJOGI ÉS INTÉZMÉNYI KERETEI
    3.2. DÖNTÉSHOZATAL ÉS HATÁSKÖRI TAGOZÓDÁS
    3.3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGALKOTÁSA
    3.3.1. Rendes jogalkotási eljárás
    3.4. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK JELENTŐSÉGE, RENDSZERE
    3.5. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK EGYES TÍPUSAI
    3.6. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELMI RENDSZERE6
    3.6.1. Az Európai Unió Bíróságának szervezete, eljárása, jogfejlesztő tevékenysége
    3.6.2. Tagállami felelősség az uniós jog alkalmazásáért, a kötelezettségszegési eljárás

    4. DOLOGI JOG.
    4.1. A DOLOGI JOGI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
    4.2. A TULAJDONJOG FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZJOGOSÍTVÁNYAI
    4.3. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME
    4.3.1. A birtoklás joga
    4.3.1.1. A birtok
    4.3.1.2. Birtokos és birtokosok
    4.3.1.3. Birtok megszerzésére, átruházása és elvesztésére vonatkozó szabályok
    4.3.1.4. Birtokvédelem
    4.3.1.5. Jogalap nélküli birtoklás
    4.3.2. Rendelkezés, használat, hasznok szedésének joga és korlátai
    4.3.3. A tulajdonjog védelme
    4.4. A TULAJDONJOG KELETKEZÉSE ÉS A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK
    4.4.1. Az átruházás
    4.4.2. Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján
    4.4.3. Az elbirtoklás
    4.5. KÖZÖS TULAJDON
    4.6. KORLÁTOLT DOLOG JOGOK
    4.6.1. Zálogjog
    4.6.1.1. Zálogjog alapítása
    4.6.1.2. A jelzálogjog megszűnése
    4.6.1.3. Önálló zálogjog ingatlan esetében
    4.6.2. Használati jogok
    4.6.2.1. Haszonélvezeti jog
    4.6.2.2. Haszonélvezeti jog alapítása
    4.6.2.3. A haszonélvezeti jog megszűnése
    4.6.2.4. Földhasználat
    4.6.2.5. Telki szolgalom
    4.6.2.6. A telki szolgalom alapítása
    4.6.2.7. A telki szolgalom megszűnése
    5. A SZEMÉLYEK JOGA
    5.1. AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE
    5.1.1. Az ember jogképességének a kezdete
    5.1.2. Az ember jogképességének megszűnése
    5.1.3. A holtnak nyilvánítás
    5.2. CSELEKVŐKÉPESSÉG
    5.2.1. A kor hatása a cselekvőképességre
    5.2.2. A mentális állapot hatása a cselekvőképességre
    5.2.3. Az ember döntési autonómiájának erősítése 5.3. SZEMÉLYISÉGI JOGOK
    5.4. A JOGI SZEMÉLY
    5.4.1. A jogi személyek általános szabályai
    5.4.1.1. A jogi személy létesítése
    5.4.1.2. A jogi személy szervezete és képviselete, valamint a törvényes működésének biztosítékai
    5.4.1.3. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése 88
    5.4.2. A gazdasági társaságok
    5.4.2.1. A gazdasági társaságok közös szabályai
    5.4.2.1.1. Általános rendelkezések
    5.4.2.1.2. A gazdasági társaság alapítása
    5.4.2.1.3. A gazdasági társaság szervezete
    5.4.2.1.4. A gazdasági társaság általános jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnése
    5.4.2.2. Az egyes gazdasági társaságok, a közkereseti társaság
    5.4.2.2.1. A közkereseti társaság fogalma és a tagok helytállási kötelezettsége
    5.4.2.2.2. A közkereseti társaság szervezete.
    5.4.2.2.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnésének esetei
    5.4.2.3. A betéti társaság
    5.4.2.4. A korlátolt felelősségű társaság
    5.4.2.4.1. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és jellemzői, a tagok helytállási kötelezettsége
    5.4.2.4.2. A korlátolt felelősségű társaság alapítása
    5.4.2.4.3. Az üzletrész
    5.4.2.4.4. A tag javára történő kifizetések, az osztalék
    5.4.2.4.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete
    5.4.2.4.6. A törzstőke felemelése és leszállítása
    5.4.2.4.7. A jogutód nélküli megszűnés és az egyszemélyes társaság
    5.4.2.5. A részvénytársaság
    5.4.2.5.1. A részvénytársaság fogalma, működési formája és a részvényesek helytállási kötelezettsége
    5.4.2.5.2. A részvény.
    5.4.2.5.3. A részvénytársaság alapítása
    5.4.2.5.4. Részvényesi jogok és kötelezettségek
    5.4.2.5.5. A részvénytársaság szervezete
    5.4.2.5.6. Az alaptőke felemelése és leszállítása
    5.4.2.5.7. A részvénytársaságok jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnésének külön szabályai, az egyszemélyes részvénytársaság
    5.4.2.5. A részvénytársaság
    5.4.2.6. A közös vállalat
    5.4.3. Vállalatcsoport
    5.4.3.1. Elismert vállalatcsoport
    5.4.3.2. Tényleges vállalatcsoport
    5.4.4. Holding
    5.4.5. Konszern
    5.5. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK
    5.5.1. Az egyéni vállalkozás
    5.5.1.1. Az egyéni vállalkozás alapítása
    5.5.1.2. Az egyéni vállalkozás működtetésének jogi szabályozása
    5.5.1.3. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése
    5.5.2. Az egyéni cég és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása
    5.5.2.1. Az egyéni cég alapítása
    5.5.2.1.1. Az egyéni cég működése
    5.5.2.1.2. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése
    5.5.2.2. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása.
    5.5.3. A szövetkezet
    5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek
    5.5.3.2. Magyar szövetkezetek
    5.5.3.3. Jogalkotás
    5.5.3.4. A szövetkezeti szabályok 2022
    5.5.3.5. A szövetkezet alapítása és a vagyoni viszonyok
    5.5.3.6. A szövetkezet szervezete, vagyona és a tagsági viszony
    5.5.3.7. A szövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése
    5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek
    5.5.3.8.1. Szociális szövetkezet és a start szociális szövetkezet
    5.5.3.8.2. Agrárgazdasági szövetkezet
    5.5.3.8.3. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet
    5.5.3.8.4. Iskolaszövetkezet
    5.5.3.8.5. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
    5.5.4. Egyesülés.
    5.5.5. Szupranacionális szervezetek létrehozása
    5.5.5.1. Európai részvénytársaság
    5.5.5.5.1. Az európai részvénytársaság szervezete
    5.5.5.5.2. A munkavállalók bevonása a döntéshozatalba
    5.5.5.5.3. A különleges tárgyaló testület megalakítása
    5.5.5.5.4. A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése
    5.5.5.2. Európai szövetkezet.
    5.5.5.3. Európai gazdasági egyesülés
    5.5.5.4. Európai tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása
    5.5.6. Nonprofit szervezetek
    5.5.6.1. Az egyesület
    5.5.6.2. Az alapítvány
    5.5.6.3. A nonprofit gazdasági társaság
    5.6. A CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI
    5.6.1. Alapvetés
    5.6.2. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége
    5.6.3. A cégjegyzék és a cégbejegyzési eljárás
    5.6.3.1. A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok
    5.6.3.2. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás
    5.6.3.3. A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően 189
    5.6.3.4. Az egyszerűsített cégeljárás és a sajátos bejegyzési eljárások
    5.6.4. Jogorvoslatok
    5.6.5. A törvényességi felügyeleti eljárás
    5.7. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE
    5.7.1. A jogutódlással történő megszűnés
    5.7.2. A jogutód nélkül megszűnés
    5.7.2.1.1. A végelszámolás lefolytatása
    5.7.2.1.2. A végelszámolás befejezése
    5.7.2.2. Az egyszerűsített végelszámolás
    5.7.3. Kényszertörlési eljárás
    5.7.3.1. Kényszertörlési eljárás lefolytatása
    5.7.3.2. A kényszertörlés befejezése
    5.7.3.3. Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per
    5.7.4. A vagyonrendezési eljárás
    6. A KÖTELMI JOG
    6.1.A KÖTELEM
    6.1.1. A kötelem megjelenése
    6.1.2. A Polgári Törvénykönyv és a kötelem
    6.1.3. A kötelem keletkezése és megszűnése a Ptk. szerint
    6.1.4. Az elévülés és az egyezség
    6.1.5. A kötelem teljesítése
    6.2. A SZERZŐDÉS
    6.2.1. A szerződés általános szabályai
    6.2.2. A szerződés létrejötte és az előszerződés
    6.2.3. A szerződés érvénytelensége
    6.2.4. A szerződés teljesítése
    6.2.5. A szerződésszegés
    6.2.6. A szerződés megerősítése
    6.2.6.1. A foglaló (Arrha)
    6.2.6.2. A kötbér
    6.2.6.3. A jogvesztés kikötése.
    6.2.7. A szerződés módosítása
    6.2.8. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás
    6.2.8.1. Engedményezés
    6.2.8.2. Jogátruházás
    6.2.8.3. Tartozásátvállalás
    6.2.8.4. Szerződésátruházás
    6.2.9. A szerződés megszűnése és megszüntetése
    6.3. EGYES SZERZŐDÉSEK
    6.3.1. Tulajdonátruházó szerződések
    6.3.1.1. Az adásvételi szerződés
    6.3.1.1.1. Tulajdonjog-fenntartás
    6.3.1.1.2. Az adásvételi szerződések speciális alakzatai
    6.3.1.1.3. Altípusok
    6.3.1.2. Csereszerződés
    6.3.1.3. Az ajándékozási szerződés
    6.3.2. Vállalkozási típusú szerződések
    6.3.2.1. A vállalkozási szerződés általános szabályai
    6.3.2.1.1. A kivitelezési szerződés
    6.3.2.1.2. A tervezési szerződés
    6.3.2.1.3. Az utazási szerződés
    6.3.2.1.4. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés
    6.3.2.1.5. A közszolgáltatási szerződés
    6.3.2.1.6. Kutatási szerződés
    6.3.2.2. A fuvarozási szerződés
    6.3.2.2.1. A fuvarlevél és a fuvardíj
    6.3.2.2.2. A feladó és a fuvarozó kötelezettségei
    6.3.2.2.3. A feladó és a fuvarozó jogai
    6.3.2.2.4. Felelősség és igényérvényesítés
    6.3.3. A megbízási típusú szerződések
    6.3.3.1. A megbízási szerződés
    6.3.3.2. A bizományosi szerződés
    6.3.3.3. A közvetítői szerződés
    6.3.3.4. A szállítmányozási szerződés
    6.3.3.5. A bizalmi vagyonkezelési szerződés
    6.3.4. A használati szerződések
    6.3.4.1. A bérleti szerződés
    6.3.4.1.1. A bérleti szerződés általános szabályai
    6.3.4.1.1.1. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei
    6.3.4.1.1.2. A határozott és határozatlan idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása
    6.3.4.1.1.3. Tulajdonosváltozás joghatásai
    6.3.4.1.2. A haszonbérleti szerződés
    6.3.4.2. A haszonkölcsön szerződés
    6.3.4.3. A letéti szerződés általános szabályai
    6.3.5. A hitel- és számlaszerződések
    6.3.5.1. Hitelszerződés
    6.3.5.2. Kölcsönszerződés
    6.3.5.3. Betétszerződés
    6.3.5.4. Folyószámla-szerződés
    6.3.5.5. Fizetésiszámla-szerződés
    6.3.5.6. Fizetési megbízási szerződés
    6.3.5.7. Faktoring szerződés
    6.3.5.8. Pénzügyi lízingszerződés
    6.3.5.8.1. Lízingszerződések
    6.3.5.8.2. A pénzügyi lízing
    6.3.5.8.2.1. Szavatossági igények
    6.3.5.8.2.2. Lízingdíj
    6.3.5.8.2.3. A szerződés felmondása
    6.3.5.9. A franchise szerződés
    6.3.6. Biztosítéki szerződések
    6.3.6.1. A kezességi szerződés
    6.3.6.2. A garanciaszerződés
    6.4. UTALÓ MAGATARTÁS
    6.5. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI ÜGYVITEL
    6.6. JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS
    6.7. A KÁRTÉRÍTÉSI JOG FŐBB SZABÁLYAI
    6.7.1. Bevezetés
    6.7.2. A kárfelelősség általános és a speciális alakzatai és a felróhatóság
    6.7.3. Kárveszélyviselés
    6.7.4. A kártérítési kötelezettség terjedelme, módja
    6.7.5. Kártalanítás-kárpótlás
    6.7.6. Sérelemdíj – Személyiségi jogi sérelem vagyoni kárkövetkezménye
    6.7.7. A károsodás veszélye
    6.7.8. Többek közös károkozása
    6.7.9. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért
    6.7.10. A kárfelelősség speciális alakzatai
    6.7.10.1. Felelősség más személy által okozott kárért
    6.7.10.2. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért
    6.7.10.3. A termékfelelősség
    6.7.10.4. Felelősség az épületkárokért
    6.7.10.5. Felelősség az állatok károkozásáért

    7. MUNKAJOGI KAPCSOLATOK
    7.1. A MUNKAJOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG KIALAKULÁSA
    7.2. MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK ÉS A MUNKASZERZŐDÉS
    7.3. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
    7.4. A MUNKAIDŐ
    7.5. SZABADSÁG
    7.6. MUNKABÉR
    7.7. A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
    7.7.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége
    7.7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége és a kártérítés módja
    7.8. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE
    7.8.1. A munkaviszony megszűnése
    7.8.2. A munkaviszony megszűntetése
    7.8.2.1. Közös megegyezés és a felmondás
    7.8.2.2. Azonnali hatályú felmondás
    7.8.2.3. Végkielégítés
    7.9. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK)
    7.9.1. A távmunkavégzés
    7.9.2. A határozott idejű munkaviszony
    7.9.3. Munkavégzés behívás alapján
    7.9.4. A munkakör megosztása, illetve több munkáltató által létesített munkaviszony
    7.9.5. A bedolgozói munkaviszony
    7.9.6. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony
    7.9.7. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
    7.9.8. A vezető állású munkavállaló
    7.9.9. A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai
    7.10. A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

    8. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÖZRENDI SZABÁLYAI
    8.1. A PÉNZMOSÁS LÉNYEGE ÉS FOLYAMATA
    8.1.1. Jogi háttér
    8.1.2. Ügyfél-átvilágítás
    8.1.2.1. Ügyfél-átvilágítási szintek
    8.1.2.2. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések
    8.1.3. A pénzügyi információs egység
    8.1.4. A szolgáltató feladatai
    8.1.5. A pénzmosás büntetőjogi következményei
    8.2. VERSENYJOG
    8.2.1. A verseny szabadsága
    8.2.2. A versenytörvényben szabályozott tisztességtelen piaci magatartások egyes fajtái
    8.2.3. Kartell
    8.2.3.1. A kartell formái
    8.2.3.2. A kartell szankciói
    8.2.3.3. Engedékenység
    8.2.4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete
    8.2.5. Versenyfelügyeleti eljárás
    8.2.6. A GVH versenyfelügyeleti eljáráson kívüli eljárásai:panasz, bejelentés, piacelemzés
    8.3. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS ÉS ADATVÉDELEM
    8.3.1. Adatvédelem
    8.3.2. Az információs önrendelkezés hazai szabályozása
    8.3.3. Jogérvényesítés
    8.3.4. Adatvédelem a büntetőjog eszközeivel

    9. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA
    9.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE
    9.2. A KÖZÉPTÁVÚ ÉS AZ ÉVES TERVEZÉS
    9.2.1. A központi költségvetés előkészítése
    9.2.2. A költségvetési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata
    9.2.3. Költségvetési Tanács
    9.2.4. A vállalkozások kapcsolódási pontjai
    9.3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
    9.3.1. Támogatások
    9.4. ZÁRSZÁMADÁS
    9.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
    9.6. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI ALRENDSZERE
    9.6.1. A helyi önkormányzat költségvetése
    9.6.2. A helyi önkormányzat bevételei
    9.6.3. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében
    9.7. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
    9.8. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE
    9.8.1. Állami számvevőszéki ellenőrzés
    9.8.2. A kormányzati ellenőrzés
    9.8.3. A költségvetési felügyelő
    9.8.4. Az önkormányzati biztos
    9.9. A KINCSTÁRI RENDSZER ÉS A KINCSTÁRI ELLENŐRZÉS

    10. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
    10.1. A SZERZŐI JOG
    10.1.1. A szerzői jog tárgya, a szerzői mű fogalma
    10.1.2. A szerzői jog alanyai
    10.1.3. Szerzői jogi jogviszony
    10.1.4. A felhasználási szerződés, szomszédos jogok és a szerzői jogok megsértése
    10.2. AZ IPARJOGVÉDELEM
    10.2.1. A szabadalmi oltalom
    10.2.2. A használatiminta-oltalom
    10.2.3. A formatervezésiminta-oltalom
    10.2.4. A védjegyoltalom
    10.2.5. Az iparjogvédelem egyéb formái

    11. PÉNZÜGYI REORGANIZÁCIÓ
    11.1. SZERKEZETÁTALAKÍTÁS
    11.2. CSŐDELJÁRÁS
    11.2.1. Az alapok
    11.2.2. A csődeljárás elindítása
    11.2.3. Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása
    11.2.4. Egyezség a csődeljárásban
    11.3. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
    11.3.1. A felszámolás elrendelése
    11.3.2. A felszámolás elrendelését követő feladatok
    11.3.3. Egyezség a felszámolás során
    11.3.4. A felszámoló eljárása
    11.3.5. A felszámolási eljárás befejezése
    11.3.6. A felelősség sajátos esetei
    11.4. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS
    11.5. KÖZZÉTÉTEL SZABÁLYAI

    12. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS
    12.1. A JOGÁG ÖNÁLLÓSULÁSA
    12.2. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPELVEI
    12.3. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPFOGALMAI
    12.4. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
    12.5. A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS
    12.5.1. Az ügyfél kérelme és a kérelem elbírálása
    12.5.2. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása
    12.5.3. Igazolási kérelem
    12.5.4. Szakhatóság közreműködése
    12.5.5. Idézés és értesítés
    12.5.6. A tényállás tisztázása
    12.5.7. Az eljárás akadályozása és az eljárási cselekmények rögzítése
    12.5.8.1. Határozat és végzés.
    12.5.8.2. A hatóság döntésének véglegessége
    12.5.8.3. Azonnali végrehajthatóság
    12.5.8.4. A hatósági közlése
    12.5.9. A döntés kijavítása és kiegészítése
    12.6. HATÓSÁGI SZERZŐDÉS, HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS
    12.7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
    12.8. A HIVATALBÓL INDULT ELJÁRÁS
    12.9. AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
    12.10. JOGORVOSLAT
    12.11. ELJÁRÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS ELŐLEGEZÉSE, VISELÉSE
    12.12. VÉGREHAJTÁS

    13. KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
    13.1. A KÖZIGAZGATÁSI PER 2022
    13.2. ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
    13.3. PERORVOSLATOK
    13.4. RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK
    13.4.1. Felülvizsgálat
    13.4.2. Perújítás
    13.5. KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK
    13.5.1. Egyszerűsített per
    13.5.2. Mulasztási per
    13.5.3. Marasztalási perek
    13.5.4. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai
    13.5.5. Köztestületi felügyeleti per
    13.5.6. Egyéb bírósági eljárások

    14. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS

    15. BÜNTETŐJOGI ALAPVETÉSEK
    15.1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV
    15.2. A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐI
    15.3. A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI
    15.4. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
    15.4.1. Büntetések
    15.4.2. Az intézkedések
    15.5. A MENTESÍTÉS
    15.6. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK
    15.6.1. A vagyon elleni bűncselekmények
    15.6.1.1. Lopás
    15.6.1.2. Sikkasztás
    15.6.1.3. Csalás
    15.6.1.4. Hűtlen kezelés
    15.6.1.5. Gazdasági csalás
    15.6.2. Költségvetést károsító bűncselekmények
    15.6.2.1. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés
    15.6.2.2. Költségvetési csalás
    15.6.2.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
    15.6.3. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények
    15.6.3.1. A számvitel rendjének megsértése
    15.6.3.2. Csődbűncselekmény
    15.6.3.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban
    15.6.3.4. Gazdasági titok megsértése
    15.6.4. Korrupciós bűncselekmények
    15.6.4.1. Vesztegetés
    15.6.4.2. Vesztegetés elfogadása

    16. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA
    16.1. A KEZDETEK ÉS A JELEN .
    16.2. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK
    16.2.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések
    16.2.2. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések
    16.3. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
    16.4. ELÉVÜLÉS
    16.5. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK ÉS MÁS SZERVEK ELJÁRÁSA
    16.6. JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN
    16.7. ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉS ÉS A JOGORVOSLAT
    16.8. PERÚJÍTÁS
    16.9. EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK
    16.9.1. A tulajdon elleni szabálysértés
    16.9.2. Versenyjogi szabálysértések
    16.9.3. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

    17. A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS
    17.1. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGOK
    17.2. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS ÉS AZ ELŐZETES INTÉZKEDÉS
    17.3. A FELEK JOGAI ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA
    17.4. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSE

    18. POLGÁRI PERRENDTARTÁS FŐBB PONTJAI
    18.1. A MAGYAR POLGÁRI PERRENDTARTÁS MÚLTJA
    18.2. A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ALAPELVEI
    18.3. ÁTTEKINTÉS
    18.4. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
    18.5. PERFELVÉTELI SZAK
    18.6. ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK
    18.7. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK FAJTÁI ÉS TARTALMA
    18.8. PERORVOSLATOK
    18.8.1. Fellebbezés
    18.8.2. Perújítás
    18.8.3. Felülvizsgálat
    18.9. TOVÁBBI KIEMELENDŐ ELJÁRÁSOK ÉS PEREK