Munkaerő-gazdálkodás 2020

Szerző: Orosz Péter

Szaklektor: Széles Imre

Formátum: A/4 (210x297 mm)

Terjedelem: 280 oldal

Megjelenés: 2020. július 10.

Oktatási segédlet az alábbi OKJ-s képzések komplex szakmai vizsgájának 10154-16 Munkaerő-gazdálkodás moduljához a szóbeli vizsgatételek alapján:

51 344 01 Bérügyintéző

51 344 02 Társadalombiztosítási ügyintéző

52 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző

Ismeretszint-ellenőrző feladatsor megoldókulccsal!

Tartalom:

1. BIZTOSÍTÁST EREDMÉNYEZŐ (NEM EREDMÉNYEZŐ) JOGVISZONYOK, A LEGÁLIS MUNKAVÉGZÉS LEHETSÉGES ESETEI

■ Biztosítást eredményező jogviszonyok

■ A vállalkozási szerződés

■ A megbízási szerződés 

■ Az egyéni vállalkozó

■ Az egyéni cég

■ A kisadózó vállalkozások tételes adója alapján adózó vállalkozó (kata jogállás)

■ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján adózó vállalkozó

■ A munkaviszony és a vállalkozás elkülönítése

■ Néhány közszolgálati jogviszony

■ A köztisztviselői jogviszony

■ Az állami projektértékelő jogviszony 

■ Kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony 

■ A honvédség hivatásos, szerződéses állományába tartozók és a honvédelmi alkalmazottak 

■ A rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítők és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak

■ A közalkalmazotti jogviszony

■ A nevelőszülői jogviszony

■ A szövetkezeti tagsági viszony

■ A közfoglalkoztatási jogviszony

■ A mezőgazdasági őstermelő

■ A tanulószerződés

■ Biztosítást nem eredményező viszonyok

■ A háztartási munka

■ Az egyszerűsített foglalkoztatás

■ Hallgatói munkaszerződés

■ Iskolaszövetkezet, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezeti jogviszony

■ Iskolaszövetkezet

■ A szociális szövetkezet

■ Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

2. A MUNKAVISZONY ÉS A MUNKASZERZŐDÉS A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ALAPJÁN

■ Általános rendelkezések (Mt. 2. §–13. §)

■ A törvény hatálya

■ Általános magatartási követelmények

■ Jóhiszeműség és tisztességes joggyakorlás

■ A joggal való visszaélés tilalma

■ A személyiségi jogok védelme 

■ A sérelemdíj

■ Az egyenlő bánásmód követelménye

■ Jognyilatkozatok (Mt. 14. §–19. §)

■ A megállapodás

■ Az elállási jog

■ A kötelezettségvállalás

■ A munkáltatói szabályzat

■ A tájékoztatás 

■ A feltétel 

■ A jognyilatkozatok megtételének módja (Mt. 20. §–26. §)

■ A képviselet

■ Fiatal és cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló képviselete

■ Az alaki kötöttség

■ A jognyilatkozat közlése

■ A határidő és az időtartam számítása

■ Az érvénytelenség (Mt. 27. §–31. §)

■ A semmisség

■ A megtámadhatóság

■ A jogellenes fenyegetés

■ Az érvénytelenség jogkövetkezménye

■ A munkaviszony (Mt. 32. §–35. §) 

■ A munkáltató személyében bekövetkezett változás (Mt. 36. §–41. §)

■ A munkaviszony létesítése (Mt. 42. §–50. §) 

■ A munkaszerződés

■ A munkaszerződés tartalma

■ A próbaidő

■ A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége

■ A munkaviszony kezdete

■ A munkaszerződés teljesítése (Mt. 51. §–57. §)

■ A munkáltató kötelezettségei

■ A munkavállaló kötelezettségei

■ A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

■ Kiküldetés

■ Az utasítás teljesítésének megtagadása 

■ Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

■ Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért 

■ A munkaszerződés módosítása (Mt. 58. §–62. §)

■ A munkaviszony megszűnése, megszüntetése (Mt. 63. §–85. §) 

■ A munkaviszony megszűnése

■ A munkaviszony megszüntetése 

■ A közös megegyezés

■ A felmondás

■ A felmondási idő

■ A végkielégítés

■ Az azonnali hatályú felmondás

■ Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén (Mt. 80. §–81. §)

■ A munkáltatói igazolás

■ A működési bizonyítvány

■ Egyéb jogszabályokban előírt igazolások

■ A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye

■ A munkaidő és pihenőidő, a szabadság (Mt. 86. §–135. §)

■ Fogalmak

■ A napi munkaidő

■ A munkaidőkeret

■ Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén

■ A munkaidő-beosztás szabályai

■ A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása

■ A munkaközi szünet

■ A napi pihenőidő

■ A heti pihenőnap

■ A heti pihenőidő

■ A rendkívüli munkaidő

■ Ügyelet és készenlét

■ Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések

■ A szabadság (Mt. 115. §–135. §)

■ Pótszabadságok

■ A szabadságkiadás szempontjai és nyilvántartása

■ A betegszabadság

■ Szülési szabadság

■ A fizetés nélküli szabadság

■ A munka- és pihenőidő nyilvántartása

■ A munka díjazása (Mt. 136. §–165. §)

■ Az alapbér

■ A teljesítménybér

■ A bérpótlék

■ Vasárnapi pótlék

■ Műszakpótlék

■ Készenléti, ügyeleti pótlék

■ Díjazás munkavégzés hiányában

■ Állásidő

■ A távolléti díjra jogosító esetek

■ A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum

■ A munkabér védelme

■ Végrehajtás munkabérre

■ A prémium és a jutalom

■ A munkáltató kártérítési felelőssége (Mt. 166. §–178. §)

■ Felelősség az okozott kárért

■ A kártérítés mértéke és módja

■ A munkavállaló kártérítési felelőssége (Mt. 179. §–191. §)

■ A felelősség általános szabályai

■ A megőrzési felelősség

■ Több munkavállaló együttes felelőssége

■ Felelősség a leltárhiányért

■ A munkavállalói biztosíték

■ A kártérítés mérséklése

■ Fiatal munkavállaló kártérítése

■ A munkaviszony egyes típusaira (atipikus jogviszonyok) vonatkozó különös szabályok (Mt. 192. §–213. §)

■ A határozott idejű munkaviszony

■ Munkavégzés behívás alapján

■ A munkakör megosztása

■ A több munkáltató által létesített munkaviszony

■ A távmunkavégzés

■ A bedolgozói munkaviszony

■ Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony

■ A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony

■ A vezető állású munkavállaló

■ A cselekvőképtelen munkavállaló

■ Munkaerő-kölcsönzés (Mt. 214. §–223. §)

■ A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (Mt. 228. §–229. §)

■ A versenytilalmi megállapodás

■ A tanulmányi szerződés

■ A munkajogi igény érvényesítése (Mt. 285. §–290. §)

■ A kollektív szerződés (Mt. 276. §–284. §)

3. A BIZTOSÍTÁS KÉRDÉSE, A FOGLALKOZTATÓT TERHELŐ JÁRULÉKOK, ADÓK. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNYEK, CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY

■ Biztosítási kötelezettség és társadalombiztosítási ellátások

■ Alapelvek és fogalmak

■ A biztosítottak köre

■ A biztosítottat megillető ellátások

■ A biztosítás szünetelése

■ A biztosítás időtartama

■ Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően

■ Biztosítás elbírálása az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetében

■ A biztosítás kérdése megbízási vagy tiszteletdíjas munkavégzés esetén

■ A biztosítás kiterjesztésének korlátozása

■ Társadalombiztosítási ellátások

■ Egészségbiztosítási ellátások (lásd az 1997. évi LXXXIII. törvényt)

■ A nyugdíjbiztosítási ellátások (lásd az 1997. évi LXXXI. törvényt)

■ A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak körének meghatározása

■ A baleseti ellátásra jogosultak körének meghatározása

■ A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének meghatározása

■ Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének meghatározása

■ Külföldi személy jogosultsága

■ Tanulói, hallgatói jogviszony megszűnését követő jogosultság

■ A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés

■ Az ellátások fedezete

■ A szociális hozzájárulási adó 

■ A szakképzési hozzájárulás

■ A rehabilitációs hozzájárulás

■ A személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalapot, illetve annak adóját csökkentő kedvezmények

4. EGYÉB KÉRDÉSEK

■ A magánszemélyek egyes azonosító kódjai

■ A családtámogatások

■ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

■ A táppénz 

■ Az állami nyugdíjrendszerrel és az öregségi nyugdíjjal összefüggő általános ismeretek

■ A munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés

■ Adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatások