Hírlevél
Kövessen Facebookon!

Fizetési megoldás
Termékajánló
Termékrészletek


NEMZETKÖZI ADÓZÁS

ÚJ
NEMZETKÖZI ADÓZÁS
16 000 Ft

NEMZETKÖZI ADÓZÁS

Szerző: Dr. Herich György

  • Szerző: Dr. Herich György

    Társszerzők/Lektorok: Berényi Mariann, Beszteri Sára, Dr. Borók Tímea, Csabai Róbert, Dr. Czoboly Gergely István, Dr. Deák Dániel, Erdős Gabriella, Dr. Futó Gábor, Dr. Gubacsi Bernadett, Juhász Márta, Kis Tünde Irén, Laczi Ferenc, Dr. Magyar Csaba, Magony Krisztina, Mihályi Andrea Ágnes, Nobilis Benedek, Dr. Őry Tamás, Rabb Andrea, Siklósiné Antal Gyöngyi, Szatmári László, Szmicsek Sándor

    Megjelenés: 2019. október

    Oldalszám: 832 oldal

     

    Tartalom:

    Az elmúlt években a nemzetközi adózás területén olyan mértékű szemlélet változás és ehhez adekvát jogszabályi változások történtek mind az OECD Kettős Adóztatási Modellegyezmény és Kommentárja, mind az Európai Uniós jogharmonizáció, mind a magyar külső adójog területén, amelyek a már évtizedek óta gyakorló szakemberek számára is szükségessé teszik az eddigi ismeretek átértékelését, az új szabályozás megismerését, az új jogszabályi környezethez való alkalmazkodást.

    A magyar adótanácsadó szakma, a magyar adódiplomácia versenyképességének megtartása és növelése céljából szükségessé vált a nemzetközi adózásban a szakma alapkönyvének teljes átdolgozása.

    A könyv fontos célja, hogy elősegítse az okleveles adószakértők, adótanácsadók, könyvvizsgálók, könyvelők, pénzügyi-számviteli szakemberek, vállalkozók és vállalatvezetők felkészülését a megváltozott nemzetközi környezethez.

    Az első fejezet a hagyományos értelemben vett nemzetközi adózás kérdéseivel foglalkozik. Így a vizsgálat középpontjában a nemzetközi adózás alapproblémája, a kettős és többszörös adóztatás, illetve az aluladóztatás kérdése áll. Az alkalmazható releváns jogforrások bemutatása mellett az elméleti alapok részletes kifejtésével alapozza meg az erre épülő lehetséges módszertani megoldásokat és azok közötti választás következményeit.

    A második fejezet a nemzetközi adózás bilaterális szabályozásának vizsgálata keretében először a magyar kettős adóztatási egyezményhálózat kialakításában meghatározó szerepet játszó OECD Kettős Adóztatási Modellegyezményt, és annak kommentárját veszi górcső alá. A nemzetközi egyezményhálózatra fontos hatást gyakorló ENSZ, valamint USA Modellegyezmény vizsgálatát követően a magyar  adóztatási egyezménykötések folyamatával és célkitűzéseivel, legfontosabb sajátosságaival ismerkedhet meg az olvasó. A kétoldalú szabályozás fontos területe az örökösödés és ajándékozás nemzetközi szabályozása, amit az OECD Örökösödési és Ajándékozási Modellegyezményen keresztül, a multilaterális szabályozását az Európai Unió rendeletén keresztül mutatjuk be. A bilaterális egyezményhálózat bemutatását a beruházásvédelmi megállapodások teszik teljessé.

    A harmadik fejezet a multilaterális megállapodások bemutatása során az európai uniós szabályozás intézményi, jogforrási kereteit követően sorra veszi, a közvetlen adók (jövedelemadók), a közvetett adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó), valamint a helyi adók harmonizációjának eszközeit, módszereit, uniós szabályozását, nagy súlyt helyezve a releváns bírósági döntésekre és a magyar adaptációra. Az európai uniós szabályozás komplex áttekintése a támogatások szabályozásának ismertetésével ad komplex ismereteket.

    A negyedik fejezet a nemzetközi adózás multilaterális szabályozásának legújabb, a szemléletében és a források újraelosztásában forradalmi változásokat hozó történéseivel, ezen belül az OECD BEPS programjával, az Európai Unió adóelkerülés elleni szabályozásaival (ATAD), valamint a magyar implementáció bemutatásával és elemzésével foglalkozik. Itt tárgyalja a könyv a bilaterális szabályozás multilaterális egyezménnyel történő felülírásának kísérletét az MLI-t is.

    Az ötödik fejezetben a kettős adóztatási egyezményekkel, illetve multilaterális megállapodásokkal lefedetlen területek az un. harmadik országokkal folyó adóáramokkal, a külső adójoggal foglalkozik a könyv. A nemzetközi kitekintés során először két nettó tőkeexportőr ország Németország és az USA szabályozásán keresztül kapunk képet a sajátos érdekek érvényesítésének módszereiről és eszközeiről, majd ezzel szemben egy nettó tőkeimportáló ország – Magyarország – szabályozását mutatja be és elemezi teljes részletességgel.

    A hatodik fejezet a nemzetközi adózás néhány kiemelt, jelentős adókockázatot, ill. adótervezési lehetőséget magában hordozó területével az elszámoló árazással, az adóparadicsomok világával, az ökoadózás helyzetével és jövőjével, a digitális gazdaság adózási kihívásaival foglalkozik. Ebben a fejezetben tárgyaljuk a nemzetközi társadalombiztosítás szabályozását is.

    A hetedik fejezet az adórendszer fejlődésének bemutatását, elemzését követően a várható irányokra, tendenciákra kívánja a figyelmet felhívni mind a nemzetközi, mind a hazai adórendszer területén.

  • Státusz
    ÚJ