SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV

Szerző: Dr. Kelemen László (adótanácsadó, ügyvéd, banki szakjogász, ECOVIS Tax Solution)    

Formátum: B/5 (168x238 mm)

Terjedelem: 270 oldal

Megjelenés: 2022. július

 

Tartalom:

SZÁMLAKIBOCSÁTÓ OLDALÁN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Számlázás

■ A számlakibocsátási kötelezettségről általában

■ A kibocsátás napja (Mikor kell számláznunk?)

■ Általános szabályok

■ Különös rendelkezések

■ A számla sorszáma (A szigorú sorszámozás követelménye, az adóigazgatásra való alkalmasság)

■ Az értékesítő adatai (Ki valósítja meg az ügyletet?)

■ Az adóalanyiság speciális esetei

■ Külföldi adóalanyok magyar ügyletei

■ Az értékesítő/szolgáltatásnyújtó neve, címe, adószáma

■ A beszerző adatai (Kinek a részére történt az ügylet teljesítése?)

■ A termékbeszerző/szolgáltatást igénybe vevő neve, címe

■ A termékbeszerző/szolgáltatást igénybe vevő adószámának feltüntetése

■ A szolgáltatást igénybe vevő státusza

■ Speciális szabályok több telephely vagy több adószám esetén

■ Az ügyletre vonatkozó információk (Termék/szolgáltatás – valóban áfa hatálya alá tartozik-e az ügylet?)

■ A termékértékesítés fogalma általában

■ A termékértékesítés speciális esetei (ellenérték nélküli értékesítések)

■ A szolgáltatásnyújtás fogalma általában

■ A szolgáltatásnyújtás speciális esetei (ellenérték nélküli ügyletek)

■ Mely ügyletek nem tartoznak az áfa hatálya alá?

■ Adóalap (Mi tartozik az ellenértékbe?)

■ Mikor nem az ellenérték az adó alapja?

■ Az adó alapjába beletartozik

■ Az adó alapjába nem tartozik bele

■ Az adó alapjának csökkentése

■ Az ellenérték esedékessége

■ Adómérték (Milyen adókulcsot alkalmazhatunk?)

■ Az adókulcsok

■ Az adókulcsok időpontja

■ Áthárított adó (devizában kiállított számlák áfaösszegének meghatározása)

■ Teljesítési időpont (Mi az egyes ügyletek teljesítési időpontja?)

■ Főszabály

■ Előleg

■ Részteljesítés

■ Időszakos elszámolás

■ Az adófizetési kötelezettség időpontjára vonatkozó speciális szabályok

■ Adómentességek (Milyen adómentességek alkalmazhatók?)

■ Adómentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel

■ Adómentesség a tevékenység speciális jellegére tekintettel

■ Adómentesség a nemzetközi ügyletek vonatkozásában (Közösségen belüli értékesítés, Export, Egyéb nemzetközi ügyletek)

■ Fordított adózás alá tartozó ügyletek

■ Nemzetközi fordított adózás

■ Belföldi fordított adózás

■ Speciális szabályok

■ Önszámlázás – más helyetti számlázás

■ Pénzügyi képviselő

■ Új közlekedési eszköz

■ Pénzforgalmi elszámolás

■ Különbözeti adózás – utazási irodák

■ Különbözeti adózás – használt cikkek

■ OSS-számlázás

■ Egyéb szabályok

Az adminisztráció egyszerűsítése

■ Számlakibocsátás, nyugtakibocsátás alóli mentesülés

■ Egyszerűsített számla kibocsátása

■ Gyűjtőszámla

Elektronikus számlázás

■ Elektronikus számla – papíralapú számla

■ Elektronikus számla kibocsátása – alapelvek

■ PKI technológia

■ EDI technológia

Számlák megőrzése – alapelvek

■ A számlák megőrzése – papíralapú számlák

■ A számlakibocsátóra vonatkozó szabályok

■ A számlabefogadóra vonatkozó szabályok (a papíralapú számlák digitalizása)

■ A számlák megőrzése – elektronikus számlák

■ EDI-számlák megőrzése

■ Elektronikus aláírással ellátott számlák megőrzése

■ Elektronikus aláírással el nem látott elektronikus számlák megőrzése / egyéb lehetőségek

■ A számlák megőrzése – összefoglalás

Számlakorrekciók

■ Mikor szükséges a számlakorrekció?

■ A helyesbítésre vonatkozó főbb szabályok

■ A helyesbítés formája

■ Számlával egy tekintet alá eső okirat

■ Helyesbítő számla/stornó számla alkalmazása

■ A helyesbítésre vonatkozó adatok, információk

■ A helyesbítés elszámolása

A számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség

■ Általános szabályok

■ Adatszolgáltatásra kötelezett adóalanyok

■ Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek

■ Adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok

■ Nem adóalany természetes személy vevő adatai

■ Vevői adószám

■ Az ügylet adatai

■ Az adatszolgáltatás módja, határideje

■ A kötelezettség elmulasztásának következményei

■ Számlázórendszerek adatszolgáltatása

A kézi számlákkal és a számlázóprogramokkal kapcsolatos szabályok

■ A kézi számlákkal kapcsolatos szabályok

■ A számlázóprogramokra vonatkozó előírások

■ A szigorú sorszámozás követelménye

■ XML adatexport

■ Online adatszolgáltatási kötelezettség

■ Felhasználói kézikönyv

■ Az online adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályai

■ Előzetes bejelentés

■ A számla kiállítása

■ Az automatikus adatszolgáltatás indítása

■ Válaszüzenet

■ Az adatszolgáltatás technikai kérdései

■ Szankciók

■ Az online adatszolgáltatással kapcsolatos (egyéb) funkciók összefoglalása

SZÁMLABEFOGADÓ OLDALÁN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Adófizetési kötelezettség (fordított adózás)

■ A fordított adózás alá eső ügyletek

■ Az adófizetési kötelezettség időpontjára vonatkozó szabályok

Adólevonási jog

■ Az adólevonási jog keletkezése

■ Az adólevonási jog módja

■ Az adólevonás tárgyi feltétele

■ Adólevonási tilalmak, korlátozások

■ Levonási jog adószám törlése esetén

■ Arányosítás – adómentes tevékenységek

■ Arányosítás

■ Tárgyieszköz-figyelés

■ A támogatások kezelése

■ Az áfa visszaigénylése

A számlabefogadó felelőssége

■ A fiktív számlák esetei

■ Az adóhatósági gyakorlat és a közösségi szabályok

■ A számlabefogadó által alkalmazott eljárás

■ Az online adatszolgáltatás ellenőrzése

A helyesbítések elszámolása

Elektronikus számlák befogadása, megőrzése

■ Elektronikus számlák befogadása

■ Elektronikus számlák kontírozása

■ Elektronikus archiválás

Számlához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség (belföldi összesítő jelentés)

■ Milyen bizonylatról kell adatot szolgáltatni?

■ Melyik áfa-bevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

■ Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról?

■ A számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

■ Módosítás, érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Előszó ......................................................................................................................................................... 7
1 A számlakibocsátó oldalán alkalmazandó szabályok ................................................................. 9
1.1 Számlázás ........................................................................................................................... 9
1.1.1 A számlakibocsátási kötelezettségről általában .................................................... 9
1.1.2 A kibocsátás napja (Mikor kell számláznunk?) .................................................. 12
1.1.2.1 Általános szabályok ............................................................................... 12
1.1.2.2 Különös rendelkezések .......................................................................... 15
1.1.3 A számla sorszáma (A szigorú sorszámozás követelménye,
az adóigazgatásra való alkalmasság) ..................................................................17
1.1.4 Az értékesítő adatai (Ki valósítja meg az ügyletet?) ......................................... 20
1.1.4.1 Az adóalanyiság speciális esetei ........................................................... 21
1.1.4.2 Külföldi adóalanyok magyar ügyletei ................................................... 24
1.1.4.3 Az értékesítő/szolgáltatásnyújtó neve, címe, adószáma ........................ 27
1.1.5 A beszerző adatai (Kinek a részére történt az ügylet teljesítése?) ...................... 29
1.1.5.1 A termékbeszerző/szolgáltatást igénybevevő neve, címe ...................... 30
1.1.5.2 A termékbeszerző/szolgáltatást igénybevevő adószámának
feltüntetése ............................................................................................. 31
1.1.5.3 A szolgáltatást igénybe vevő státusza .................................................... 32
1.1.5.4 Speciális szabályok több telephely vagy több adószám esetén ............. 34
1.1.6 Az ügyletre vonatkozó információk
(Termék/szolgáltatás – valóban áfa hatálya alá tartozik-e az ügylet?) ............... 36
1.1.6.1 A termékértékesítés fogalma általában .................................................. 38
1.1.6.2 A termékértékesítés speciális esetei (Ellenérték nélküli
értékesítések).......................................................................................... 40
1.1.6.3 A szolgáltatásnyújtás fogalma általában ................................................ 41
1.1.6.4 A szolgáltatásnyújtás speciális esetei (Ellenérték nélküli ügyletek) ..... 42
1.1.6.5 Mely ügyletek nem tartoznak az áfa hatálya alá? ................................. 43
1.1.7 Adóalap (Mi tartozik az ellenértékbe?) .............................................................. 46
1.1.7.1 Mikor nem az ellenérték az adó alapja? ................................................ 49
1.1.7.2 Az adó alapjába beletartozik .................................................................. 52
1.1.7.3 Az adó alapjába nem tartozik bele ........................................................ 54
1.1.7.4 Az adó alapjának csökkentése ............................................................... 55
1.1.7.5 Az ellenérték esedékessége .................................................................... 60
1.1.8 Adómérték (Milyen adókulcsot alkalmazhatunk?) ............................................. 61
1.1.8.1 Az adókulcsok........................................................................................ 62
1.1.8.2 Az adókulcsok időpontja ....................................................................... 65
1.1.8.3 Áthárított adó (Devizában kiállított számlák áfa-összegének
meghatározása) ...................................................................................... 66
1.1.9 Teljesítési időpont (Mi az egyes ügyletek teljesítési időpontja?) ....................... 68
1.1.9.1 Főszabály ............................................................................................... 70
1.1.9.2 Előleg ..................................................................................................... 71
1.1.9.3 Részteljesítés .......................................................................................... 75
1.1.9.4 Időszakos elszámolás ............................................................................ 75
1.1.9.5 Az adófizetési kötelezettség időpontjára vonatkozó speciális
szabályok................................................................................................ 80
1.1.10 Adómentességek (Milyen adómentességek alkalmazhatók?) ............................. 82
1.1.10.1 Adómentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel .............. 83
1.1.10.2 Adómentesség a tevékenység speciális jellegére tekintettel ................ 89
1.1.10.3 Adómentesség a nemzetközi ügyletek vonatkozásában ....................... 92
1.1.10.3.1 Közösségen belüli értékesítés .............................................. 93
1.1.10.3.2 Export ................................................................................ 102
1.1.10.3.3 Egyéb nemzetközi ügyletek ............................................... 103
1.1.11 Fordított adózás alá tartozó ügyletek ................................................................ 104
1.1.11.1 Nemzetközi fordított adózás ............................................................... 105
1.1.11.2 Belföldi fordított adózás ..................................................................... 108
1.1.12 Speciális szabályok ............................................................................................111
1.1.12.1 Önszámlázás – más helyetti számlázás ...............................................111
1.1.12.2 Pénzügyi képviselő ............................................................................. 113
1.1.12.3 Új közlekedési eszköz ....................................................................... 114
1.1.12.4 Pénzforgalmi elszámolás .................................................................... 116
1.1.12.5 Különbözeti adózás – utazási irodák .................................................. 118
1.1.12.6 Különbözeti adózás – használt cikkek .............................................. 119
1.1.12.7 OSS-számlázás.................................................................................... 121
1.1.12.8 Egyéb szabályok ................................................................................. 123
1.2 Az adminisztráció egyszerűsítése................................................................................... 124
1.2.1 Számlakibocsátás, nyugtakibocsátás alóli mentesülés .................................... 125
1.2.2 Egyszerűsített számla kibocsátása .................................................................... 130
1.2.3 Gyűjtőszámla..................................................................................................... 132
1.3 Elektronikus számlázás .................................................................................................. 134
1.3.1 Elektronikus számla – papíralapú számla ......................................................... 135
1.3.2 Elektronikus számla kibocsátása – alapelvek ................................................... 136
1.3.3 PKI-technológia ................................................................................................ 138
1.3.4 EDI-technológia ................................................................................................ 139
1.4 A számlák megőrzése – alapelvek ................................................................................. 140
1.4.1 A számlák megőrzése – papíralapú számlák .................................................... 143
1.4.1.1 A számlakibocsátóra vonatkozó szabályok ......................................... 144
1.4.1.2 A számlabefogadóra vonatkozó szabályok (a papíralapú számlák
digitalizása) .......................................................................................... 146
1.4.2 A számlák megőrzése – elektronikus számlák.................................................. 148
1.4.2.1 EDI-számlák megőrzése ...................................................................... 149
1.4.2.2 Elektronikus aláírással ellátott számlák megőrzése ............................ 149
1.4.2.3 Elektronikus aláírással el nem látott elektronikus számlák megőrzése /
egyéb lehetőségek ................................................................................ 151
1.4.3 A számlák megőrzése – összefoglalás .............................................................. 154
1.5 Számlakorrekciók ........................................................................................................... 156
1.5.1 Mikor szükséges a számlakorrekció? ............................................................... 157
1.5.2 A helyesbítésre vonatkozó főbb szabályok ....................................................... 159
1.5.2.1 A helyesbítés formája .......................................................................... 161
1.5.2.1.1 Számlával egy tekintet alá eső okirat .................................. 161
1.5.2.1.2 Helyesbítő számla/stornó számla alkalmazása .................... 163
1.5.2.2 A helyesbítésre vonatkozó adatok, információk .................................. 165
1.5.3 A helyesbítés elszámolása ................................................................................. 167
1.6 A számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség ............................................ 168
1.6.1 Általános szabályok .......................................................................................... 169
1.6.2 Adatszolgáltatásra kötelezett adóalanyok ......................................................... 170
1.6.3 Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek .............................................. 171
1.6.4 Adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok ..................................................... 173
1.6.4.1 Nem adóalany természetes személy vevő adatai ................................. 173
1.6.4.2 Vevői adószám ..................................................................................... 174
1.6.4.3 Az ügylet adatai ................................................................................... 175
1.6.5 Az adatszolgáltatás módja, határideje ............................................................... 175
1.6.6 A kötelezettség elmulasztásának következményei ........................................... 176
1.6.7 Számlázórendszerek adatszolgáltatása .............................................................. 176
1.7 A kézi számlákkal és a számlázóprogramokkal kapcsolatos szabályok ........................ 178
1.7.1 A kézi számlákkal kapcsolatos szabályok ........................................................ 178
1.7.2 A számlázóprogramokra vonatkozó előírások .................................................. 180
1.7.2.1 A szigorú sorszámozás követelménye ................................................. 181
1.7.2.2 XML-adatexport .................................................................................. 183
1.7.2.3 Online adatszolgáltatási kötelezettség ................................................. 185
1.7.2.4 Felhasználói kézikönyv........................................................................ 186
1.7.3 Az online adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályai ............................... 187
1.7.3.1 Előzetes bejelentés ............................................................................... 188
1.7.3.2 A számla kiállítása ............................................................................... 191
1.7.3.3 Az automatikus adatszolgáltatás indítása ............................................ 194
1.7.3.4 Válaszüzenet ........................................................................................ 196
1.7.3.5 Az adatszolgáltatás technikai kérdései ................................................ 199
1.7.3.6 Szankciók ............................................................................................. 202
1.7.3.7 Az online adatszolgáltatással kapcsolatos (egyéb) funkciók
összefoglalása ...................................................................................... 203
2 A számlabefogadó oldalán alkalmazandó szabályok ............................................................. 206
2.1 Adófizetési kötelezettség (fordított adózás) ................................................................... 206
2.1.1 A fordított adózás alá eső ügyletek ................................................................... 207
2.1.2 Az adófizetési kötelezettség időpontjára vonatkozó szabályok........................ 209
2.2 Adólevonási jog .............................................................................................................. 210
2.2.1 Az adólevonási jog keletkezése ........................................................................ 211
2.2.1.1 Az adólevonási jog módja ................................................................... 212
2.2.1.2 Az adólevonás tárgyi feltétele ............................................................. 213
2.2.2 Adólevonási tilalmak, korlátozások .................................................................. 216
2.2.3 Levonási jog adószám törlése esetén ................................................................ 226
2.2.4 Arányosítás – adómentes tevékenységek ......................................................... 228
2.2.4.1 Arányosítás ......................................................................................... 229
2.2.4.2 Tárgyieszköz-figyelés .......................................................................... 233
2.2.4.3 A támogatások kezelése ....................................................................... 235
2.2.5 Az áfa visszaigénylése ...................................................................................... 236
2.3 A számlabefogadó felelőssége ....................................................................................... 238
2.3.1 A fiktív számlák esetei ...................................................................................... 240
2.3.2 Az adóhatósági gyakorlat és a közösségi szabályok ........................................ 243
2.3.3 A számlabefogadó által alkalmazott eljárás ...................................................... 248
2.3.4 Az online adatszolgáltatás ellenőrzése ............................................................. 251
2.4 A helyesbítések elszámolása .......................................................................................... 251
2.5 Elektronikus számlák befogadása, megőrzése ............................................................... 253
2.5.1 Elektronikus számlák befogadása ..................................................................... 254
2.5.2 Elektronikus számlák kontírozása ..................................................................... 255
2.5.3 Elektronikus archiválás ..................................................................................... 256
2.6 Számlához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség (belföldi összesítő jelentés) ..... 257
2.6.1 Milyen bizonylatról kell adatot szolgáltatni? ................................................... 258
2.6.2 Melyik áfa-bevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni? .......................... 258
2.6.3 Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet
alá eső okiratról? ............................................................................................... 259
2.6.4 A számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon? .................................. 260
2.6.5 Módosítás, érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek
az M lapon? ....................................................................................................... 260
3 Felhasznált irodalom és a jogszabályok jegyzéke................................................................... 262
3.1 Jogszabályok, jogértelmezések ...................................................................................... 262
3.2 Felhasznált irodalom ...................................................................................................... 268

1.1.7.1 Mikor nem az ellenérték az adó alapja?

A fentebb bemutatottak szerint kijelenthető, hogy az adóköteles ügyletek legnagyobb részében az adó alapja megegyezik az ügyletben meghatározott ellenértékkel.

Ugyanakkor néhány esetben az áfatörvény eltér ettől a szabálytól. Ilyen esetek:

1) ha az ügyletben nincs kifejezetten meghatározva ellenérték (csereügylet);
2) ha az ügylet ellenérték nélküli, de speciális szabályok alapján termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekintendő;
3) ha az ügyletben van ugyan ellenérték, de azt az áfatörvény korrigálni rendeli.

(1) A csereügyletek esetében a jogszabály rendelkezései szerint az alábbiakat kell alkalmazni az adó alapjának meghatározására:

1) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében,
2) ha az ellenérték nem pénzben kifejezett,
3) és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával,

 

mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke. Ez esetben az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. [Áfa tv. 66. §]

A szokásos piaci ár fogalmát is meghatározza [Áfa tv. 255. §]: szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak.

 

Ha nincs összehasonlítható körülmény, úgy a szokásos piaci ár

1) termék értékesítése esetében
a) nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék
beszerzési áránál,
b) ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított
előállítási értékénél;
2) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben
kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében
kiadásként felmerül.

Fontos kiemelni, hogy az áfatörvény azt feltételezi a csereügyleteknél, hogy az „ellenérték nem pénzben kifejezett”, ez esetben kell a szokásos piaci áron meghatározni az adó alapját. Ugyanakkor kérdés, hogy valóban piaci árat kell-e alkalmazni, ha a felek a szerződésükben meghatározták a csereügyletek piaci árát (sőt esetleg a cserével érintett ügyletek értékkülönbözete esetében még a különbözettel el is számolnak). Véleményünk szerint – ha egyébként független felekről beszélünk – akkor a piaci ár a felek között rögzített ellenérték, még akkor is ha az ellenértéket (akár részben, akár egészben) barterügylettel rendezik.

 

A csereügyletek esetén (tekintve, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján az adott ügyleteket egymástól elkülönítetten kell kezelni) az egymással „szemben álló” ügyletek teljesítési időpontja nem feltétlenül egyezik meg. Egy „A” és „B” szereplő közötti csereügyletben ha az „A” szereplő korábban teljesít, akkor az általa teljesített ügyletet önálló ügyletként kell kezelni, másrészről pedig „B”
oldalán előlegként (az előleg fogalmába nemcsak a pénzben megkapott összeg számít bele), így az adott ügyletről két bizonylat kerülne kibocsátásra. Az „A” által a teljesített ügyletről kiállított számla mellett „B” a megszerzett vagyoni előnyről, mint előlegről bocsátja ki a számláját. Ezen bizonylat teljesítési időpontja nem feltétlenül fog megegyezni az eredeti ügylet teljesítési időpontjával, tekintve, hogy a
vagyoni előny megszerzése nem feltétlenül egyezik meg az adott szolgáltatás vagy termékértékesítés teljesítési időpontjával. Megemlítendő még azt is, hogy a kiállított előlegszámla áfa-kulcsa is eltérhet, mivel az előlegszámla a „B” által teljesített ügyletre vonatkozó szabályok szerint kerül kiállításra, hiszen ehhez az ügylethez kapcsolódik az előlegnek tekintendő vagyoni előny megszerzése. Az „előleg” megszerzését követően, a „B” által történt szolgáltatásnyújtás teljesülését követően kerülne kiállításra a számla a „B” által nyújtott szolgáltatásokról, amelyben a „B” adóalany le tudná vonni az adóalapból a korábban előlegként megfizetett összeg teljes értékét. Amennyiben a „B” által teljesített ügylet teljesítési időpontja biztos, akkor a fent már idézett 2013/24. Adózási kérdés rendelkezései szerint lehetséges az úgynevezett egybizonylatos megoldás alkalmazása, amely szerint „az előlegszámla
és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerül”.

 

Összefoglalva a fentieket, a csereügylet esetében egyrészt meg kell vizsgálni, hogy meghatározták-e az ügyletek értékét a felek. Ha nem, akkor az ügyletek szokásos piaci árán kell azokat figyelembe venni, ha meghatározásra került az ellenérték, akkor az határozza meg az adó alapját. A csereügyletek esetében fontos még az is, hogy egymáshoz képes milyen időpontban kerülnek teljesítésre, mert előfordulhat,
hogy a korábban teljesítő fél ügyletéről a másik fél előlegszámlát köteles kibocsátani.

 

(2) Az ellenérték nélküli, de speciális szabályok alapján termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekintendő ügyletek esetében az adó alapját nem határozhatja meg az ellenérték (tekintve, hogy nem beszélhetünk ellenértékről). Ezen esetek az ingyenes termékátadások vagy szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanyt megillette az adólevonás joga.

 

A termékértékesítés [az Áfa tv. 11. és 12. § szerinti ügylet] esetén az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. A szolgáltatásnyújtás esetén pedig [Áfa tv. 14. §] az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.

(3) A speciális adóalap-megállapítás harmadik esete az, amikor nem független felek között kerül sor az ügylet megvalósítására. Azaz a forgalmi adózásban is alkalmazandó a nem független felek közötti ellenérték piaci felülvizsgálata (transzferárazás), de tekintve a forgalmi adó speciális szerepét (azt, hogy az normál körülmények között fizetendő és ugyanolyan összegben a másik félnél levonható), az
adóalap-korrekció, azaz az adóalapnak a szokásos piaci árral történő meghatározása csak az alábbi esetekben kötelező:

1) az ellenérték aránytalanul magas, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
2) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos
piaci árához képest, és
i. a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási
jog nem egészben illeti meg; vagy
ii. a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját
- az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint
- a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól.

A jogszabály szerint nem kell elvégezni a kiigazítást, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik.