Előjegyzés 2022

Hírlevél
Kövessen Facebookon!

Fizetési megoldás
Termékajánló
Termékrészletek


Munkaidőkeret gyakorlati alkalmazása 2021

Munkaidőkeret gyakorlati alkalmazása 2021
3 990 Ft

Munkaidőkeret gyakorlati alkalmazása - Egyenlőtlen munkaidőbeosztás szabályai

Szerzők: Greskóné Koller Krisztina, Kissné Horváth Marianna

Oldalszám: 164 oldal

Kiadás éve:2021

Méret:B/5

  • Az új munka törvénykönyve több mint kilenc éve lépett hatályba. Hatályba lépését követően a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémák kiküszöbölésére a jogalkotó törvénymódosítással több helyen pontosította a jogszabályi rendelkezéseket. 2019. január 1-jétől is változtak a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezések. A változások egy része pontosító jellegű, többsége azonban lényeges változásokat hozott a rendkívüli munkaidő mértékében, a munkaidő beosztásában, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidő keret alkalmazása tekintetében. Szabályozásra került az önként vállalt túlmunka, a harminchat hónapos munkaidőkeret alkalmazásának lehetősége. Többek között új rendelkezések jelentek meg a munkaidőbeosztás közlésére, a heti pihenőnapok kiadására vonatkozóan is. A veszélyhelyzetre való tekintettel is könnyítéseket vezetett be a jogalkotó a munkaidő beosztás szabályai tekintetében, így lehetőség nyílt 2020-tól a munkáltatók döntése alapján huszonnégy havi munkaidő keret bevezetésére is.

    A gyakorlati megvalósítás lehetséges eseteit konkrét példákon keresztül vezeti le a könyv, mellyel célunk, hogy ha az Olvasó kezébe veszi a kiadványt, megtalálja benne azt az esetet, melyet saját munkája során használni tud a munkaidő-beosztásától a bérszámfejtésig. A munkaidőkereten kívül külön fejezetben foglalkozunk az egyenlőtlen munkaidő beosztás egy másik lehetséges módjával, az az elszámolási időszak alkalmazásának lehetőségével.

    Bízunk abban, hogy kiadványunkkal segítséget tudunk nyújtani az egyenlőtlen munkaidő-beosztással, annak elszámolásával foglalkozók mindennapi munkavégzéséhez.

  • Előszó .............................................................................................................................................5
    I. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályozásának jogi háttere, a munkaidőkeret és
    az elszámolási időszak története..............................................................................................7
    1.A munkaidőkeret története a magyar munkajogi szabályozásban ........................................7
    2. Az elszámolási időszak története a magyar munkajogi szabályozásban............................13
    3. A munkaidőkeret helye az Uniós jogrendben.....................................................................13
    4. Az Uniós jogrend hatása a magyar szabályozásra .............................................................15
    II. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz kapcsolódó fogalmi meghatározások..................17
    1. Munkaidő ..........................................................................................................................17
    2. Napi munkaidő (Mt. 88. § 92. §)........................................................................................18
    2.1 Teljes napi munkaidő.................................................................................................19
    2.2 Részmunkaidő............................................................................................................20
    3. Beosztás szerinti munkaidő (Mt. 88. §) .............................................................................21
    4. Rendkívüli munkaidő (Mt. 107. §).....................................................................................22
    5. Éjszakai munkavégzés (Mt. 89. §) ....................................................................................25
    6. Ügyelet-készenlét (Mt. 110–112. §)...................................................................................25
    7. Munkanap – munkahét (Mt. 87. §).....................................................................................27
    8. Munkaközi szünet (Mt. 103. §)..........................................................................................29
    9. Napi pihenőidő (Mt. 104. §)...............................................................................................30
    10. Heti pihenőnap – heti pihenőidő (Mt. 105–106. §)..........................................................31
    11. Kiegyenlítő nap – szabadnap............................................................................................33
    12. Munkaszüneti nap (Mt. 102. §)........................................................................................35
    13. Szabadság (Mt. 115. §).....................................................................................................37
    14. Betegszabadság (Mt. 126. §)............................................................................................40
    15. Szabadság kiadásának szabályai (Mt. 122–124. §)..........................................................42
    III. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai a különböző munkarendekben ...............45
    A munkaidő-beosztás szabályai (Mt. 96–100. §)...................................................................45
    1. Általános munkarend .........................................................................................................45
    2. Rendeltetése folytán az év minden napján működő munkáltató munkarendje..................47
    3. Idényjellegű tevékenység...................................................................................................48
    4. Megszakítás nélküli tevékenység.......................................................................................50
    5. Többműszakos tevékenység...............................................................................................52
    6. Készenléti jellegű tevékenység .........................................................................................53
    7. A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenység,
    kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai
    szolgáltatási tevékenység..................................................................................................56
    Munkaidokeret_2021_tana_beliv_vegleges.indd 3 2021. 11. 09. 11:27:58
    8. Társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához
    szükséges munkaszervezést igénylő tevékenység............................................................57
    9. Külföldön történő munkavégzés........................................................................................58
    10. Osztott napi munkaidőt alkalmazó munkarend................................................................60
    11. Kötetlen munkarend .........................................................................................................61
    12. Több jellemzős munkáltatói tevékenységek ....................................................................64
    13. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös munkaidő-beosztási szabályok .....67
    14. Utazó munkavállalókra vonatkozó szabályok (földön, vízen, levegőben) ......................68
    IV. Munkaidőkeret......................................................................................................................73
    1. A munkaidőkeret fogalma ..................................................................................................73
    V. Háromhavi munkaidőkeret a beosztástól az elszámolásig .................................................81
    1. A munkaidőkeret elszámolásának technikája.....................................................................81
    2. A teljesítendő óra számítása ...............................................................................................85
    3. A havi elszámolás elkészítése.............................................................................................87
    4. A munkaidőkeret zárása ...................................................................................................108
    5. Eljárás a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén....................... 111
    6. Munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai..............................................................................119
    VI. Az elszámolási időszak .......................................................................................................121
    1. Az elszámolási időszak fogalma ......................................................................................121
    2. A munkaidőkeret és az elszámolási időszak összehasonlítása .........................................121
    3. Az elszámolási időszakra és a munkaidőkeretre vonatkozó közös szabályok .................123
    4. Az elszámolási időszak munkaidejének meghatározása ..................................................124
    5. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége .......................................................................124
    6. Az elszámolási időszakra vonatkozó bérfizetési szabályok .............................................125
    7. Elszámolás a munkavállalóval munkaviszony megszűnése esetén .................................125
    8. Az elszámolási időszak elszámolásának technikája.........................................................127
    9. Elszámolási időszak zárása a munkaviszony megszűnésekor .........................................132
    VII. Kérdések és válaszok ........................................................................................................134
    1. sz. melléklet Szabadság táblázat ......................................................................................158
    2. sz melléklet Munkarendek összesítő ................................................................................160
  • 4. Rendkívüli munkaidő (Mt. 107. §)


    A törvény a rendkívüli munkaidőnek – a munkaidő-beosztásától függően – különböző
    típusait különbözteti meg.
    Rendkívüli munkaidőnek minősül
    – a munkavállaló munkaidő-beosztásától eltérő,
    – a munkaidő kereten felüli,
    – az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkavégzés,
    – és az ügyelet időtartama.
    A rendkívüli munkaidőt minden esetben a munkáltató rendeli el. Ha a munkavállaló a
    munkáltató tudomásával, a munkáltató által megkövetelt feladatot olyan időszakban végzi el, amely meghaladja a beosztás szerinti munkaidejét, akkor is rendkívüli munkaidőről,
    rendkívüli munkáról beszélünk. Ezzel kapcsolatban felhívnánk a figyelmet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek betartására, a joggal való visszaélés tilalmára.
    Rendkívüli munkaidőnek minősül, ha a munkáltató a munkavállalóval előre közölt
    munkaidő beosztását 96 órán belül módosítja.
    Példa: Ha például egy négy havi munkaidő keretben foglalkoztatott munkavállalónak munkaidő-beosztása szerint reggel 6 órától 14 óráig kellene dolgoznia,
    azonban a munkafolyamat megköveteli, hogy az adott munkanapon 18 óráig munkát végezzen, a munkáltatónak lehetősége van az adott napon 4 óra rendkívüli
    munkavégzés elrendelésére. Ebben az esetben a munkavállaló munkaidő- beosztásától eltérő mértékű munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül, miután a munkaidő – beosztás módosítására az adott napon került sor, azaz 96 órán belül. Ebben
    az esetben az elrendelt 4 óra rendkívüli munkáért járó munkabért és a rendkívüli
    munkáért járó bérpótlékot a kereten belül, az adott hónapban el kell számolni a
    munkavállaló részére.
    Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-kereten felül teljesített munkaidő.
    Példa: Ha például két havi munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás, és a két
    hónapra elrendelhető törvényes munkaidő (2 hó × 21 munkanap × 8 óra) 336 óra, és
    a munkáltató a munkavállalót 340 órára osztotta be, a munkaidőkeret zárásakor, a
    második hónap végén 4 óra, munkaidő kereten felül teljesített rendkívüli munkavégzése keletkezik a munkavállalónak.

    Az ügyelet esetén, a munkavállaló az ügyelet teljes időtartama alatt a napi munkaidején
    kívül, a munkáltató által elrendelt helyen munkavégzés céljából köteles rendelkezésre
    állni. Ha az ügyelet időtartama alatti munkavégzés nem mérhető, az ügyelet teljes időtartamára 50 százalék bérpótlékot kell fizetni, ebben az esetben az ügyelet alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkaidőnek. Díjazására csak abban az esetben kell a rendkívüli munkaidő díjazására vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az ügyeletet
    megszakítva, mérhető munkavégzést rendel el a munkáltató az ügyelet időtartama alatt.
    Itt szeretnénk megemlíteni az alábbi esetet, melyben a pedagógusok elsőfokon pert
    nyertek.
    Gyakran előfordul esetükben, hogy a munkáltató az adott napon helyettesítést rendel
    el a pedagógusok számára. Az elsőfokú ítélet értelmében a munkaidőben elrendelt helyettesítésért is jár díjazás, amennyiben a munkáltató a helyettesítést 96 órán belül
    rendeli el. A 96 órán belüli elrendelés az eredeti beosztásuktól eltérő munkaidő beosztásnak minősül, így arra a rendkívüli munkavégzés díjazására vonatkozó szabályokat
    kell alkalmazni. A 96 órán belül elrendelt helyettesítésre, amennyiben munkavégzés is
    történik, a rendkívüli munkaidőre járó díjazás illeti meg a pedagógusokat, azaz a alapbéren felül ötven százalék bérpótlékra is jogosultak. Abban az esetben, ha nem történik
    munkavégzés, az ügyeletre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni, miután a
    pedagógusok ez alatt az idő alatt a munkáltató rendelkezésére állnak a munkahelyen,
    negyven százalék bérpótlékra jogosultak.
    Miután a munkajogi igény három év alatt évül el, a pedagógusok visszamenőleg három
    évre követelhetik elmaradt járandóságukat. ehhez természetesen igazolni kell, hogy a
    helyettesítés elrendelésére 96 órán belül került sor.
    Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltató tudomásával, a munkáltató által
    megkövetelt feladatot olyan időszakban végzi el, amely meghaladja a beosztás szerinti
    munkaidejét, akkor is rendkívüli munkaidőről, rendkívüli munkáról beszélünk. Ezzel
    kapcsolatban felhívnánk a figyelmet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek
    betartására, a joggal való visszaélés tilalmára, melyet az Mt. 7. §-a előír a felek számára.
    A rendkívüli munkavégzésre általában a munkáltató utasítására kerül sor. Miután a
    rendkívüli munkavégzés elrendelésére általában előre nem látható okból kerül sor, az
    Mt. nem rendelkezik arról, hogy mennyivel korábban kell a munkáltatónak a munkavállalót értesítenie. Írásban is csak akkor kell elrendelnie a rendkívüli munkavégzést,
    ha azt a munkavállaló kéri. Lényeges változás következett be 2019. január 1-jétől az
    elrendelhető rendkívüli munkavégzés mértéke tekintetében. Korábban az elrendelhető
    rendkívüli munkavégzés mértéke 250 órában volt korlátozva (ide nem értve a baleset,
    elemi csapás, súlyos kár, környezetet veszélyeztető súlyos veszély megelőzése, 

    ása érdekében elrendelt rendkívüli munkavégzést), mely kollektív szerződésben kötött
    megállapodás alapján 300 órára volt emelhető.
    2019. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy a munkáltató közvetlenül a munkavállalóval írásban megállapodást kössön egy naptári évre szólóan arra, hogy a munkáltató által
    egyoldalúan elrendelhető évi 250 óra rendkívüli munkaidő felett további évi 150 óra
    túlmunkát rendelhessen el számára
    Fontos! Az önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodás mindig egy naptári évre szól!
    Ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy egy évnél rövidebb határozott időre szól,
    akkor a 150 órát (úgy, mint a 250 órát) csak arányosan lehet vállalni. Abban az esetben,
    ha a munkaviszony részmunkaidőre jött létre, akkor is csak a részmunkaidő arányában
    lehet önkéntes túlmunkára megállapodni a munkavállalóval.
    Példa: Ha például egy napi 3 órás részmunkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalóról van szó, számára az elrendelhető éves
    rendkívüli munkavégzés (250 óra / 8óra × 3 óra) 94 óra, és az adott naptári évre
    (150 óra / 8 óra × 3 óra) 56 óra önként vállalt rendkívüli munkavégzésre köthető
    vele megállapodás.


    Példa: Ha az előző példában szereplő részmunkaidős (napi 3 órás) munkavállalónak a munkaviszonya október 1-én jött létre, a munkaviszonya kezdetének évére
    elrendelhető rendkívüli munkavégzés (94 óra / 365 nap × 92 nap) 24 óra, önként
    vállalt túlmunka órája legfeljebb (56 óra / 365 × 92 nap) 14 óra lehet.
    Ha az elrendelhető rendkívüli munkavégzés mértékét kollektív szerződésben kötött megállapodás alapján 300 órára felemelték, önként vállalt rendkívüli munkavégzésre szóló megállapodás a munkavállalóval 100 órára köthető. Természetesen részmunkaidő és egy évnél
    rövidebb tartamú munkaszerződés esetén ebben az esetben is arányosítani kell.
    Fontos! Kollektív szerződéssel rendelkező munkáltató esetében sem haladhatja meg a
    dolgozó rendkívüli munkavégzése az évi 400 órát, melyet arányosan kell csökkenteni,
    ha a munkavállaló munkaviszonya részmunkaidőre jött létre, vagy a munkaszerződése
    nem áll fenn a teljes naptári évben!


    Példa: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló határozott időre,
    4 hónapra kötött munkaviszonya szeptember 1-jén jött létre. A vállalkozásnál

    kollektív szerződés van érvényben, az elrendelhető rendkívüli munkavégzés
    mértéke a kollektív szerződés szerint 300 óra, a munkavállalóval a munkáltató
    évi 100 óra túlmunkára köthet megállapodást. A dolgozónak a kollektív szerződés szerint rendkívüli munkavégzése (300 óra / 365 nap × 122 nap) 100 óra,
    önként vállalt túlmunkája (100 óra / 365 nap × 122 nap) 33 óra lehet a szeptember
    1-jétől december 31-ig fennálló határozott időre szóló munkaviszonya alapján.
    Fontos szabály, hogy a megállapodásban rögzített önként vállalt túlmunkát is a munkáltató rendeli el!