Hírlevél
Kövessen Facebookon!

Fizetési megoldás
Termékrészletek


ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABADFOGLALKOZÁSBAN

ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABADFOGLALKOZÁSBAN
9 900 Ft

ORVOSOK, EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZABADFOGLALKOZÁSBAN

Formátum: Könyv + e-Könyv (Pdf)

Kiadás éve: 2023

Szerző: Dr. Szabó Tibor

Terjedelem: 133 oldal, e-könyvben: 120 oldal

  • Milyen szabadfoglakozási, vállalkozási lehetőségeik vannak az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak? És ami van, az mivel jár? Milyen foglalkozási lehetőségek vannak munkaviszonyon kívűl és munkaviszony mellett? Milyen jogi formában végezhetik önállóan tevékenységüket? Hogyan lesz a megszerzett bevételből személyes jövedelem? Milyen adózási alternatíváik vannak? A könyvet vásárláskor automatikusan küldjük e-könyv (pdf) formátumban is.

    Hogyan vegyük ki a pénzt az ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozásból? Melyik most a legkedvezőbb adózási mód, amelyikben a legkisebb az adóteher? Ezekre az egyszerű kérdésekre kívánjuk megadni a válaszokat az érintetteknek, ugyancsak egyszerűen és közérthetően. 

    Az „egészségügyi dolgozó” fogalma alatt az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4.§ a) pontjában adott meghatározást értjük:
    a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy,
    aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
    ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban, 

    Meg kell említeni, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozási lehetőségeit nagyban korlátozzák az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény rendelkezései. Ez szerint az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál – a közreműködő kivételével - eleve csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni (1.§/4/). A törvény összeférhetetlenségi szabályai szerint az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag előzetes engedéllyel létesíthet (4.§/1/). Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén kizárólag előzetes engedéllyel végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Az előzetes engedély kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott szakmában történő tevékenységvégzésre adható meg (4.§/2/). Ezek a szabályok 2023 év elején is fennállnak. 

    Ezzel együtt az orvosok, egészségügyi dolgozók szabadfoglalkozási lehetőségei némileg gúzsba kötve, de élnek. Például az elmúlt évek szabályozási változásai az orvosi szabadfoglalkozás jogi kereteit adó 2003. évi LXXXIV. törvényt - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről – alig érintették. 

    Ezek alapján kiadványunkban a nem állami, nem önkormányzati, azaz magán-egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazható foglalkozási, vállalkozási formákat és az azokhoz kapcsolódó adózási módokat mutatjuk be. 

    A tevékenység végzésének általános feltételeként csak megemlítjük, hogy egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett -  főszabály szerint csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának – azaz tehát  Magyar Orvosi Kamarának, vagy a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, vagy a  Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának  (2006. évi XCVII. törvény 14/A.§). 

    Az orvosok, egészségügyi dolgozók önálló tevékenységben, szabadfoglalkozásban az alábbi vállalkozási formák és adózási alternatívák közül választhatnak:

    1. Szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó
    2. Szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó (az átalányadó, vagy a vállalkozói szja alatt)
    3. Az egyéni egészségügyi vállalkozó (az átalányadó, vagy a vállalkozói szja alatt)
    4. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) - a tárasági adó vagy a a kisvállalati adó alatt. 

    Ha vállalkozási lehetőségekről, adóterhekről beszélünk, akkor szükségszerűen ki kell térnünk a jövedelemadózás, az általános forgalmi adó, a helyi iparűzési adó szabályaira, a könyvelési és ügyviteli kötelezettségekre is. 

    Adott esetben – más foglalkozásokban - a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózás lehet a legkedvezőbb adózási alternatíva, a havi 50.000,-Ft tételes adójával, amely mentesít az szja, szociális hozzájárulási adó és a járulékok megfizetése alól. Viszont alkalmazhatóságát bármely szabadfoglalkozású tevékenységben nagyban korlátozza, hogy csak a lakossági (fogyasztói) szolgáltatásoknál alkalmazható. Ez éppenséggel az orvosi, foglalkozásokban nem jellemző. Ezért az új kata szabályaival a továbbiakban nem is foglalkozunk. 

    Orvosok, egészségügyi dolgozók az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályait nem alkalmazhatják. 

    Az alábbiakban először számba vesszük  az egészségügyi foglalkozásokat, majd röviden és érthetően bemutatjuk az egyes adózási alternatívák jellemzőit, előnyeit és hátrányait, külön fejezetben pedig a részletes szabályaikat.

    Tartalom:

    1. FEJEZET – BEVEZETÉS
    2. FEJEZET – EGÉSZSÉGÜGI FOGLALKOZÁSOK
    3. FEJEZET – VÁLLAKOZÁSI-FOGLALKOZÁSI FORMÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN – ÖSSZEHASONLÍTÁS
    3.1. Szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó
    3.2. Szabadfoglalkozású egyéni vállalkozó
    3.3. Az egyéni egészségügyi vállalkozó
    3.4. Egyéni vállalkozók jogállása és adózása – összehasonlítás
    3.4.1. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt
    3.4.2. Egyéni vállalkozó – a vállalkozói szja hatálya alatt
    3.5. Orvosi, egészségügyi tevékenység végzése társas vállalkozóként
    3.5.1. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) – a tárasági adó alatt
    3.5.2. Társas vállalkozás (gazdasági társaság) a kisvállalati adó (kiva) alatt
    4. FEJEZET – SZABADFOGLALKOZÁSÚ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ MAGÁNSZEMÉLY
    4.1. 10%-os költséghányad alkalmazása
    4.2. Tételes költségelszámolás alkalmazása
    4.2.1. Jellemzően előforduló költségek
    4.2.2. Igazolás nélkül elszámolható költségek
    4.2.3. Értékcsökkenési leírás elszámolása önálló tevékenységben
    4.2.4. Gépkocsihasználat költségelszámolása
    4.2.4.1. Üzemanyag-felhasználás elszámolása
    4.2.4.2. Értékcsökkenési leírás
    4.2.4.3. Általános személygépkocsi-normaköltség
    4.2.4.4. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja
    4.2.4.5. Útnyilvántartás
    4.2.5. Költségként figyelembe nem vehető kiadások
    4.3. Önálló tevékenységet folytató magánszemély könyvelése
    4.3.1. A gazdasági események bizonylatolása
    4.3.2. Bizonylatok, nyilvántartások megőrzése
    4.3.3. Az alapnyilvántartások típusai és közös szabályai
    4.3.4. A naplófőkönyv
    4.3.5. A pénztárkönyv
    4.3.6. A bevételi és költségnyilvántartás
    4.3.7. A bevételi nyilvántartás
    4.3.8. Részletező nyilvántartások
    5. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÁTALÁNYADÓZÁSA
    5.1. Az átalányadó jellemzői
    5.1.1. Az átalányadó választásának feltételei
    5.1.2. Az átalányadó ismételt választása
    5.1.3. Az átalányadózás választásának bejelentése – és változás-bejelentési kötelezettségek
    5.1.4. Az egyes tevékenységek költséghányadai
    5.1.5. Eljárás költséghányad-váltás esetén
    5.1.6. A bevételekre vonatkozó szabályok
    5.1.7. Támogatásokra vonatkozó szabályok
    5.1.8. Az átalányadó mértéke
    5.1.9. Átalányadó mentesség
    5.1.10. Az átalányadó-előleg fizetése
    5.1.11. Eljárás a bevételi értékhatárok átlépése esetén
    5.1.12. Eljárás az átalányadó szabályainak jogosulatlan alkalmazása esetén
    5.1.13. Áttérés vállalkozói szja-ról az átalányadóra
    5.1.14. Az átalányadóra való jogosultság megszűnése a számla- nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt
    5.1.15. Eljárás az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén
    5.2. Adó és járulékfizetés átalányadó alatt
    5.2.1. Főállású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke
    5.2.2. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke
    5.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke
    5.3. Bevallási kötelezettségek átalányadózás esetén
    5.3.1. Negyedéves adó- és járulékbevallás
    5.3.2. Szja bevallás
    5.3.4. Helyi iparűzési adó bevallása
    5.3.5. Általános forgalmi adó bevallás
    5.4. Könyvelés az átalányadó alatt
    6. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓ – A VÁLLALKOZÓI SZJA HATÁLYA ALATT
    6.1. A vállalkozói szja jellemzői
    6.1.1. Költségelszámolási szabályok és elszámolható költségek
    6.1.2. A vállalkozói kivét
    6.1.3. Az értékcsökkenési leírás szabályai vállalkozói szja alatt
    6.1.3.1. Főbb bevétel-csökkentési lehetőségek a vállalkozói szja alatt
    6.1.4. Megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása
    6.1.5. Kisvállalkozások adókedvezménye
    6.1.6. Vállalkozói szja-előleg fizetés
    6.1.7. Jövedelem-(nyereség) minimum a vállalkozói szja alatt
    6.2. Havi adó és járulékfizetés a vállalkozói szja alatt
    6.2.1. A főállású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt
    6.2.2. A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alat
    6.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt
    6.2.4. A minimálbér és garantált bérminimum szabálya és alkalmazása
    6.3. Bevallási kötelezettségek a vállalkozói szja alatt
    6.3.1. Havi adó- és járulékbevallás – és fizetés
    6.3.2. Szja bevallás
    6.3.3. Helyi iparűzési adó bevallása
    6.3.4. Általános forgalmi adó bevallás
    6.4. Hogyan vegyük ki a pénzt az egyéni vállalkozásból?
    6.5. Könyvelés a vállalkozói szja alatt
    6.5.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban
    6.5.2. A naplófőkönyv és a pénztárkönyv közös szabályai
    6.5.3. Naplófőkönyv vezetése
    6.5.4. Pénztárkönyv vezetése
    6.5.5. Részletező nyilvántartások vezetése
    6.5.6. Alapvető bizonylati szabályok
    7. FEJEZET – SZJA KEDVEZMÉNYEK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK ÉS VÁLLALKOZÓKNAK
    7.1. A 25 év alatti fiatal / 30 év alatti anya kedvezménye az őstermelőknél
    7.2. A családi kedvezmény szabálya
    7.3. A családi járulékkedvezmény
    7.4. Az első házasok kedvezménye (Szja tv. 29/C.§)
    7.5. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (Szja tv. 29/D.§)
    7.6. Személyi kedvezmény súlyos fogyatékosság esetén (Szja tv. 29/E.§)